2012. május 11., péntek

KERESZT ALATT









Uram, én jó akartam lenni, 
de imádkozva rosszat tettem. 
Uram, a szemem jobbra nézett, 
de akaratlan balra mentem.

Sírást indultam vigasztalni, 
de jaj, a szám szitokra állott, 
a karom ölelésre lendült, 
de csattanva az arcba vágott.

Uram: én mindig rosszat tettem, 
valahányszor csak jót akartam! 
Uram: ha én gyémánt vagyok, 
csiszolatlan miért maradtam?



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése